Calvino olasz író „Láthatatlan város” című művében ez a mondat áll: „A város olyan, mint egy álom, minden, amit el lehet képzelni, megálmodható…”
Az emberiség nagyszerű kulturális alkotásaként a város az emberiség jobb élet utáni vágyát hordozza magában. Platóntól More-ig évezredek óta az emberiség vágyik egy utópia felépítésére. Így bizonyos értelemben az új intelligens városok építése áll legközelebb az emberi fantáziák létezéséhez egy jobb életről.
Az utóbbi években Kína új infrastrukturális hullámának és az olyan új generációs információs technológiák gyors fejlődésének köszönhetően, mint a dolgok internete, az intelligens városok építése teljes lendülettel zajlik, és az álomváros, amely képes érzékelni és gondolkodni, fejlődni és hőmérsékletet szabályozni, fokozatosan valósággá válik.
A második legnagyobb projekt az IoT területén: Okosvárosok
Az okosvárosok és az okosváros-projektek az egyik legaktívabban vitatott megvalósítási módok közé tartoznak, amelyeket főként a dolgok internetéhez, az adatokhoz és a konnektivitáshoz való céltudatos és integrált megközelítés révén valósítanak meg, megoldások és más technológiák kombinációját használva.
Az okosváros-projektek száma várhatóan drámai mértékben megnő, mivel az átmeneti okosváros-projektekről az első valódi okosvárosokra való átmenetet kísérik. Valójában ez a növekedés néhány évvel ezelőtt kezdődött, és 2016-ban felgyorsult. Többek között könnyen belátható, hogy az okosváros-projektek a gyakorlatban az IoT egyik vezető területét jelentik.
Az IoT Analytics, egy német IoT elemző cég által közzétett jelentés elemzése szerint az okosvárosi projektek a második legnagyobb IoT-projektek az internetes iparág után a globális részesedés tekintetében. Az okosvárosi projektek között a legnépszerűbb alkalmazás az okosközlekedés, ezt követik az okosközművek.
Ahhoz, hogy „igazi” okosvárossá váljanak, a városoknak integrált megközelítésre van szükségük, amely összekapcsolja a projekteket, és összefogja az adatok és platformok nagy részét az okosváros minden előnyének kiaknázása érdekében. Többek között a nyílt technológiák és a nyílt adatplatformok kulcsfontosságúak lesznek a következő szakaszba lépéshez.
Az IDC szerint a nyílt adatplatformok jelentik a következő határterületet a 2018-as IoT platformmá válásról szóló diskurzusban. Bár ez bizonyos akadályokba ütközik, és az intelligens városokról nincs konkrét említés, egyértelmű, hogy az ilyen nyílt adatplatformok fejlesztése minden bizonnyal kiemelkedő szerepet fog játszani az intelligens városok területén.
A nyílt adatok ezen fejlődését az IDC FutureScape: 2017 Global IoT Forecast is említi, amelyben a cég szerint a helyi és regionális önkormányzatok akár 40%-a is használhatja majd az IoT-t arra, hogy az olyan infrastruktúrákat, mint az utcai lámpák, az utak és a közlekedési lámpák, eszközökké alakítsa a kötelezettségek helyett.
Milyen alkalmazási forgatókönyvek léteznek az intelligens városok esetében?
Talán nem azonnal az intelligens környezetvédelmi projektekre és az intelligens árvízjelző projektekre gondolunk, de tagadhatatlan, hogy ezek kulcsfontosságúak az intelligens városi projektekben. Például, amikor a városi környezetszennyezés kihívást jelent, akkor ez az intelligens városi projektek építésének egyik fő oka, mivel azonnali és hasznos előnyöket biztosíthatnak a polgárok számára.
Természetesen a népszerűbb okosváros-példák közé tartozik az okos parkolás, az okos forgalomirányítás, az okos közvilágítás és az okos hulladékgazdálkodás. Ugyanakkor ezek az esetek általában a hatékonyság, a városi problémák megoldása, a költségek csökkentése, a városi életkörülmények javítása és a polgárok érdekeinek előtérbe helyezése ötvözetét is magukban foglalják számos okból.
Az alábbiakban néhány alkalmazási forgatókönyvet vagy területet mutatunk be az intelligens városokkal kapcsolatban.
Közszolgáltatások, mint például a közszolgáltatások, a turisztikai szolgáltatások, a tömegközlekedés, az identitás és az irányítás, valamint az információs szolgáltatások.
Közbiztonság, olyan területeken, mint az intelligens világítás, a környezeti monitoring, az eszközök nyomon követése, a rendfenntartás, a videomegfigyelés és a vészhelyzeti reagálás
Fenntarthatóság, beleértve a környezeti monitoringot, az intelligens hulladékgazdálkodást és újrahasznosítást, az intelligens energiát, az intelligens mérést, az intelligens vizet stb.
Infrastruktúra, beleértve az intelligens infrastruktúrát, az épületek és műemlékek szerkezeti állapotának felügyeletét, az intelligens épületeket, az intelligens öntözést stb.
Közlekedés: intelligens utak, hálózatba kapcsolt járműmegosztás, intelligens parkolás, intelligens forgalomirányítás, zaj- és szennyezés-monitorozás stb.
Az intelligens városi funkciók és szolgáltatások fokozottabb integrációja olyan területeken, mint az intelligens egészségügy, az intelligens oktatás, az intelligens kormányzás, az intelligens tervezés és az intelligens/nyílt adatok, amelyek az intelligens városok kulcsfontosságú előmozdító tényezői.
Több, mint egy „technológiára” épülő okosváros
Ahogy elkezdünk igazán intelligens városok felé haladni, a csatlakozással, az adatcserével, az IoT platformokkal és egyebekkel kapcsolatos lehetőségek is folyamatosan fejlődni fognak.
Különösen számos felhasználási esetben, mint például az intelligens hulladékgazdálkodás vagy az intelligens parkolás, a mai okosvárosi alkalmazások IoT technológiai csomagja viszonylag egyszerű és olcsó. A városi környezetekben jellemzően jó a vezeték nélküli lefedettség a mozgó alkatrészek számára, léteznek felhők, vannak pontszerű megoldások és okosvárosi projektekhez tervezett termékek, és a világ számos városában vannak alacsony fogyasztású, nagy kiterjedésű hálózati kapcsolatok (LPWAN), amelyek számos alkalmazáshoz elegendőek.
Bár van ennek egy fontos technikai aspektusa, az okosvárosok ennél sokkal többet jelentenek. Még arról is lehetne beszélni, hogy mit jelent az „okos”. Az okosvárosok hihetetlenül összetett és átfogó valóságában minden bizonnyal a polgárok igényeinek kielégítéséről és az emberek, a társadalom és a városi közösségek kihívásainak megoldásáról szól.
Más szóval: a sikeres okosváros-projektekkel rendelkező városok nem a technológia demonstrációi, hanem inkább az épített környezet és az emberi szükségletek (beleértve a spirituális szükségleteket is) holisztikus szemléletén alapuló célok elérését jelentik. A gyakorlatban természetesen minden ország és kultúra más, bár az alapvető szükségletek meglehetősen gyakoriak, és inkább működési és üzleti célokat foglalnak magukban.
Minden, amit ma okosnak nevezünk – legyen szó intelligens épületekről, intelligens hálózatokról vagy intelligens városokról – a konnektivitás és az adatok állnak a középpontban, amelyeket különféle technológiák tesznek lehetővé, és amelyeket a döntéshozatal alapjául szolgáló intelligenciává alakítanak át. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a konnektivitás csak a dolgok internetét jelenti; az összekapcsolt közösségek és polgárok legalább annyira fontosak.
Tekintettel a számos globális kihívásra, mint például az elöregedő népesség és az éghajlati problémák, valamint a világjárványból levont „tanulságokra”, egyértelmű, hogy minden eddiginél fontosabb újragondolni a városok célját, különösen mivel a társadalmi dimenzió és az életminőség mindig is kritikus fontosságú lesz.
Az Accenture polgárközpontú közszolgáltatásokat vizsgáló tanulmánya, amely az új technológiák, köztük a dolgok internetének használatát vizsgálta, megállapította, hogy a polgárok elégedettségének javítása valóban a lista élén áll. Ahogy a tanulmány infografikája is mutatja, a munkavállalói elégedettség javítása is magas volt (80%), és a legtöbb esetben az újabb, összekapcsolt technológiák bevezetése kézzelfogható eredményekhez vezetett.
Milyen kihívásokkal kell szembenézni egy valóban okos város megvalósítása során?
Bár az okosvárosi projektek kiforrtak, és újak kerülnek bevezetésre és telepítésre, még több évbe telik, mire valóban „okosvárosnak” nevezhetünk egy várost.
A mai okosvárosok inkább egy vízió, mint egy stratégiai, teljes körű megközelítés. Képzeljük el, hogy rengeteg munka van még a tevékenységek, az eszközök és az infrastruktúra terén ahhoz, hogy egy valóban okosváros jöjjön létre, és hogy ez a munka átültethető egy okos városba. Egy igazi okosváros elérése azonban nagyon összetett az egyes aspektusok miatt.
Egy okosvárosban ezek a területek mind összekapcsolódnak, és ez nem olyasmi, amit egyik napról a másikra el lehet érni. Sok örökölt probléma van, például bizonyos műveletek és szabályozások, új készségekre van szükség, számos kapcsolatot kell létrehozni, és sok összehangolást kell tenni minden szinten (városvezetés, közszolgáltatások, közlekedési szolgáltatások, biztonság, közinfrastruktúra, helyi önkormányzati szervek és vállalkozók, oktatási szolgáltatások stb.).
Emellett technológiai és stratégiai szempontból egyértelmű, hogy a biztonságra, a big data-ra, a mobilitásra, a felhőalapú és különféle csatlakozási technológiákra, valamint az információval kapcsolatos témákra is összpontosítanunk kell. Egyértelmű, hogy az információ, valamint az információkezelés és az adatfunkciók kritikus fontosságúak a mai és a holnapi intelligens városok számára.
Egy másik figyelmen kívül hagyhatatlan kihívás a polgárok hozzáállása és hajlandósága. Az intelligens városok projektjeinek finanszírozása pedig az egyik akadály. Ebben az értelemben jó látni a kormányzati kezdeményezéseket, legyenek azok nemzeti vagy nemzetek felettiek, kifejezetten az intelligens városokra vagy az ökológiára vonatkozóak, vagy iparági szereplők által kezdeményezettek, mint például a Cisco Városi Infrastruktúra Finanszírozási Gyorsító Programja.
De ez a komplexitás egyértelműen nem állítja meg az okosvárosok és az okosvárosi projektek növekedését. Ahogy a városok megosztják tapasztalataikat és egyértelmű előnyökkel járó okosprojekteket fejlesztenek, lehetőségük nyílik szakértelmük bővítésére és a lehetséges kudarcokból való tanulásra. Egy olyan ütemtervvel, amely magában foglalja a különféle érdekelt feleket, ez nagymértékben kibővíti a jelenlegi átmeneti okosvárosi projektek lehetőségeit egy későbbi, integráltabb jövőben.
Tekintsünk szélesebb körben az intelligens városokra
Míg az okosvárosok elkerülhetetlenül a technológiával társulnak, az okosváros víziója ennél sokkal több. Az okosváros egyik lényege a megfelelő technológia használata a városban élők általános életminőségének javítása érdekében.
Ahogy a bolygó népessége növekszik, új városokat kell építeni, és a meglévő városi területek folyamatosan bővülnek. Megfelelő használat esetén a technológia kritikus fontosságú e kihívások leküzdésében és a mai városok előtt álló számos kihívás megoldásában. Ahhoz azonban, hogy valóban intelligens városi világot teremtsünk, szélesebb perspektívára van szükség.
A legtöbb szakember tágabban tekint az okosvárosokra, mind a célok, mind a technológia tekintetében, mások pedig bármilyen szektor által fejlesztett mobilalkalmazást okosváros-alkalmazásnak neveznének.
1. Emberi nézőpont az intelligens technológián túl: a városok jobb lakóhelyekké tétele
Nem számít, mennyire intelligensek az okos technológiáink, és mennyire intelligens a használatuk, néhány alapvető elemmel – az emberi lényekkel – kell foglalkoznunk, főként 5 szempontból, beleértve a biztonságot és a bizalmat, a befogadást és a részvételt, a változásra való hajlandóságot, a cselekvésre való hajlandóságot, a társadalmi kohéziót stb.
Jerry Hultin, a Global Future Group elnöke, a Smart City Expo World Congress tanácsadó testületének elnöke és tapasztalt okosváros-szakértő azt mondta: „Sok mindent megtehetünk, de végső soron magunkkal kell kezdenünk.”
A társadalmi kohézió a város szövete, amelyben az emberek élni, szeretni, fejlődni, tanulni és törődni szeretnének, az intelligens város világának szövete. A városok alanyaiként a polgároknak megvan az akaratuk a részvételre, a változásra és a cselekvésre. Sok városban azonban nem érzik magukat befogadva, vagy nem kérik fel őket a részvételre, és ez különösen igaz bizonyos népességcsoportokra és azokra az országokra, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az intelligens városi technológiára a városi testület fejlesztése érdekében, de kevesebb figyelmet fordítanak az alapvető emberi jogokra és a részvételre.
Ráadásul a technológia segíthet a biztonság javításában, de mi a helyzet a bizalommal? Támadások, politikai nyugtalanságok, természeti katasztrófák, politikai botrányok, vagy akár csak a drámaian változó idők bizonytalansága után a világ számos városában kevés remény van arra, hogy az emberek bizalma jelentősen csökkenjen az intelligens városfejlesztések terén.
Ezért fontos felismerni minden város és ország egyediségét; fontos figyelembe venni az egyes polgárokat; és fontos tanulmányozni a közösségeken, városokon és polgári csoportokon belüli dinamikát, valamint azok kölcsönhatását a növekvő ökoszisztémával és az intelligens városok összekapcsolt technológiáival.
2. Az okosváros definíciója és jövőképe a mozgás szemszögéből
Az okosváros koncepciója, jövőképe, definíciója és valósága folyamatos változásban van.
Sok szempontból jó dolog, hogy az okosváros definíciója nincs kőbe vésve. Egy város, nemhogy egy városi terület, egy olyan organizmus és ökoszisztéma, amely önálló élettel rendelkezik, és számos mozgó, élő, összekapcsolódó összetevőből áll, főként polgárokból, munkavállalókból, látogatókból, diákokból és így tovább.
Az „intelligens város” univerzálisan érvényes definíciója figyelmen kívül hagyná a város rendkívül dinamikus, változó és sokszínű természetét.
Az intelligens városok definíciójának egyik módja, ha az intelligens városokat olyan technológiákra redukáljuk, amelyek összekapcsolt eszközök, rendszerek, információs hálózatok és végső soron az összekapcsolt és gyakorlatban is hasznosítható adatalapú intelligenciából származó információk felhasználásával érnek el eredményeket. Ez azonban figyelmen kívül hagyja a városok és nemzetek különböző prioritásait, a kulturális szempontokat, és a technológiát helyezi előtérbe különféle célok érdekében.
De még ha a technológiai szintre korlátozzuk is magunkat, könnyű szem elől téveszteni azt a tényt, hogy a technológia is állandó és gyorsuló mozgásban van, új lehetőségekkel, ahogy új kihívásokkal is, amelyek a városok és közösségek egészének szintjén jelennek meg. Nem csak a technológiák jelennek meg, hanem az embereknek ezekről a technológiákról alkotott felfogása és attitűdjei is, ahogyan a városok, közösségek és nemzetek szintjén is.
Mivel egyes technológiák lehetővé teszik a városok jobb működtetését, a polgárok kiszolgálását, valamint a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra való felkészülést. Mások számára a polgárok bevonásának módja és a városok működtetésének módja legalább annyira fontossá válik technológiai szinten.
Tehát még ha ragaszkodunk is az okosváros alapvető technológiai gyökereihez, nincs ok arra, hogy ez ne változzon, és valójában változni is fog, ahogy a technológia szerepéről és helyéről alkotott nézetek folyamatosan fejlődnek.
Ráadásul a városok, a társadalmak és a városokról alkotott elképzelések nemcsak régiónként, helyszínenként, sőt egy városon belüli különböző demográfiai csoportok között is változnak, hanem idővel fejlődnek is.
Közzététel ideje: 2023. február 8.