(Szerkesztői megjegyzés: Ez a cikk az ulinkmedia oldaláról származik és fordította azt.)
Legfrissebb, „A dolgok internete: A gyorsuló lehetőségek megragadása” című jelentésében a McKinsey frissítette a piaccal kapcsolatos ismereteit, és elismerte, hogy az elmúlt évek gyors növekedése ellenére a piac nem tudta teljesíteni a 2015-ös növekedési előrejelzéseit. Napjainkban a dolgok internetének vállalatoknál történő alkalmazása kihívásokkal néz szembe a menedzsment, a költségek, a tehetség, a hálózati biztonság és egyéb tényezők tekintetében.
A McKinsey jelentése gondosan definiálja a dolgok internetét (IoT), mint olyan érzékelők és beavatkozók hálózatát, amelyek olyan számítógépes rendszerekhez kapcsolódnak, amelyek képesek figyelni vagy kezelni a csatlakoztatott tárgyak és gépek állapotát. A csatlakoztatott érzékelők a természeti világot, az emberek és az állatok viselkedését is képesek figyelni.
Ebben a definícióban a McKinsey kizár egy olyan széles rendszerkategóriát, amelyben minden érzékelő elsősorban emberi bemenet fogadására szolgál (például okostelefonok és PCS).
Mi várható a Dolgok Internete (IoT) számára a jövőben? A McKinsey úgy véli, hogy az IoT fejlődési pályája, valamint a belső és külső környezet is drámaian megváltozott 2015 óta, ezért részletesen elemzi a hátszél és a hátszél tényezőit, és fejlesztési ajánlásokat fogalmaz meg.
Három fő tényező van, amelyek jelentős gyorsulást idéznek elő az IoT piacon:
- Értékészlelés: Azok az ügyfelek, akik IoT projekteket valósítottak meg, egyre inkább látják az alkalmazásértéket, ami jelentős javulás a McKinsey 2015-ös tanulmányához képest.
- Technológiai fejlődés: A technológiai fejlődésnek köszönhetően a technológia már nem jelent szűk keresztmetszetet az IoT-rendszerek nagymértékű bevezetésében. A gyorsabb számítástechnika, az alacsonyabb tárolási költségek, a jobb akkumulátor-üzemidő, a gépi tanulás fejlődése… ezek hajtják a dolgok internetét.
- Hálózati hatások: A 4G-től az 5G-ig robbanásszerűen megnőtt a csatlakoztatott eszközök száma, és a különféle hálózati protokollok sebessége, kapacitása és késleltetése is megnőtt.
Öt tényező akadályozza a dolgok internetének fejlesztését, amelyekkel általában szembe kell néznie.
- Vezetői felfogás: A vállalatok általában a dolgok internetét (IoT) inkább technológiának, mint üzleti modelljük változásának tekintik. Ezért, ha egy IoT-projektet az IT-osztály vezet, az IT-nek nehéz a szükséges változásokat végrehajtania a viselkedésben, a folyamatokban, az irányításban és a működésben.
- Interoperabilitás: A dolgok internete (IoT) nincs jelen mindenhol és mindig, még hosszú út áll előtte, de jelenleg számos „kémény” ökoszisztéma létezik az IoT piacon.
- Telepítési költségek: A legtöbb vállalati felhasználó és fogyasztó az IoT-megoldások telepítését tekinti az egyik legnagyobb költségproblémaként. Ez összefügg az előző nehézséggel, az interoperabilitással, ami növeli a telepítés nehézségeit.
- Kiberbiztonság: Egyre több kormány, vállalat és felhasználó figyel a dolgok internetének biztonságára, és a dolgok internetének csomópontjai világszerte egyre több lehetőséget kínálnak a hackerek számára.
- Adatvédelem: A különböző országok adatvédelmi törvényeinek szigorításával az adatvédelem számos vállalat és fogyasztó számára kiemelt fontosságúvá vált.
A McKinsey hét lépést kínál a dolgok internetének (IoT) projektjeinek sikeres, nagyszabású bevezetéséhez a felmerülő nehézségek és hátszél ellenére:
- Határozza meg a dolgok internetével (IoT) kapcsolatos projektek döntéshozatali láncát és döntéshozóit. Jelenleg sok vállalatnak nincsenek egyértelmű döntéshozói az IoT-projektekhez, és a döntéshozatali hatalom szétszórt a különböző funkciók és üzleti osztályok között. Az egyértelmű döntéshozók kulcsfontosságúak az IoT-projektek sikeréhez.
- Gondolkodj a méretezésben már a kezdetektől. Sokszor a vállalatokat vonzza valamilyen új technológia, és a kísérleti projektre koncentrálnak, ami a folyamatos kísérleti projektek „kísérleti purgatóriumába” torkollik.
- Legyen bátorságod belevágni. Csodaszer nélkül – azaz egyetlen olyan technológia vagy megközelítés nélkül, amely diszruptív lehet – több IoT-megoldás egyidejű telepítése és alkalmazása megkönnyíti a vállalatok rákényszerítését üzleti modelljeik és munkafolyamataik átalakítására a nagyobb érték elérése érdekében.
- Fektessen be a műszaki tehetségekbe. A dolgok internetéhez kapcsolódó műszaki tehetséghiány megoldásának kulcsa nem a jelöltek, hanem a műszaki nyelvet beszélő és műszaki üzleti készségekkel rendelkező toborzók. Míg az adatmérnökök és a vezető tudósok kritikus fontosságúak, a szervezeti képességek fejlesztése az adatismeret folyamatos fejlesztésétől függ.
- Az alapvető üzleti modellek és folyamatok újratervezése. A dolgok internetével (IoT) kapcsolatos projektek megvalósítása nem csak az IT-osztályok feladata. A technológia önmagában nem képes kiaknázni a dolgok internetében rejlő lehetőségeket és értéket teremteni. A digitális reform csak az üzleti működési modell és folyamatok újratervezésével érhet el eredményt.
- Az interoperabilitás előmozdítása. A jelenlegi IoT-környezet, amelyet a széttöredezett, dedikált, vlocation-vezérelt ökoszisztémák uralnak, korlátozza az IoT skálázhatóságát és integrációját, akadályozza az IoT telepítését és növeli a költségeket. A vállalati felhasználók az interoperabilitást beszerzési kritériumként használhatják az IoT-rendszerek és platformok összekapcsolásának bizonyos mértékig történő előmozdítására. Az interoperabilitás előmozdítása. A jelenlegi IoT-környezet, amelyet a széttöredezett, dedikált, vlocation-vezérelt ökoszisztémák uralnak, korlátozza az IoT skálázhatóságát és integrációját, akadályozza az IoT telepítését és növeli a költségeket. A vállalati felhasználók az interoperabilitást beszerzési kritériumként használhatják az IoT-rendszerek és platformok összekapcsolásának bizonyos mértékig történő előmozdítására.
- Proaktívan alakítsuk a vállalati környezetet. A vállalatoknak törekedniük kell saját IoT-ökológiájuk kiépítésére. Például az első naptól kezdve prioritást kell élveznie a hálózati biztonságnak, megbízható beszállítókat kell választania, és egy hálózati biztonsági kockázatkezelési keretrendszert kell kiépítenie a technikai megoldások és a vállalatirányítás két aspektusából, hogy biztosítsuk a dolgok internetének teljes körű biztonságát.
Összességében a McKinsey úgy véli, hogy a dolgok internete, bár a vártnál lassabban növekszik, továbbra is jelentős gazdasági és társadalmi értéket fog teremteni. A dolgok internetének fejlődését lassító és akadályozó tényezők nem maga a technológia vagy a bizalom hiánya, hanem a működési és ökológiai problémák. Az, hogy a dolgok internetének fejlesztésének következő lépése a tervek szerint előrehaladhat-e, attól függ, hogy az IoT-vállalkozások és -felhasználók hogyan kezelik ezeket a kedvezőtlen tényezőket.
Közzététel ideje: 2021. november 22.