Az intelligens IoT segít csökkenteni az energiafogyasztást és növelni a hatékonyságot
1. Intelligens vezérlés a fogyasztás csökkentése és a hatékonyság növelése érdekében
Az IoT (Dolgok Internete) esetében könnyű a nevében szereplő "Dolgok Internete" szót a mindenség összekapcsolódásának intelligens képével társítani, de figyelmen kívül hagyjuk a mindenség összekapcsolódása mögött rejlő kontrollérzetet, ami az IoT és az internet egyedi értéke a különböző kapcsolódási objektumok miatt. Ez a dolgok internetének és az internetnek az összekapcsolt objektumok különbségéből adódó egyedi értéke.
Ennek alapján megnyitjuk a költségcsökkentés és a hatékonyság elérésének ötletét a termelési objektumok/termelési tényezők intelligens vezérlésén keresztül.
Például az IoT használata az energiahálózat üzemeltetése területén segíthet a hálózat üzemeltetőinek jobban szabályozni az energiaátvitelt és -elosztást, valamint javítani az energiaátvitel hatékonyságát. Az érzékelők és intelligens mérők segítségével, amelyek különböző aspektusokból gyűjtenek adatokat, a mesterséges intelligencia és a big data elemzésével optimális energiafogyasztási ajánlásokat adnak, a következő időszakban a villamosenergia-fogyasztás 16%-át megtakaríthatják.
Az ipari IoT területén vegyük példaként a Sany „18. számú üzemét”, ahol ugyanazon a termelési területen a 18. számú üzem kapacitása 2022-ben 123%-kal, a személyzet hatékonysága 98%-kal, az egységnyi gyártási költség pedig 29%-kal csökken. Mindössze 18 év nyilvános adatai azt mutatják, hogy a gyártási költségek megtakarítása eléri a 100 millió jüant.
Ezenkívül a dolgok internete (IoT) kiemelkedő energiatakarékossági készségeket is betölthet az intelligens városépítés számos aspektusában, például a városi világításvezérlésben, az intelligens forgalomirányításban, az intelligens hulladékkezelésben stb., a rugalmas szabályozás révén az energiafogyasztás csökkentése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének elősegítése érdekében.
2. Passzív IoT, a verseny második fele
Minden iparágtól elvárás az energiafogyasztás csökkentése és a hatékonyság növelése. De minden iparág szembesül azzal a pillanattal, amikor a „Moore-törvény” egy bizonyos technikai keretrendszerben kudarcot vall, így az energiacsökkentés a fejlődés legbiztonságosabb módjává válik.
Az elmúlt években a dolgok internete (IoT) iparág gyorsan fejlődött és javult a hatékonysága, de az energiaválság is a küszöbön áll. Az IDC, a Gatner és más szervezetek szerint 2023-ban a világnak akár 43 milliárd akkumulátorra is szüksége lehet ahhoz, hogy biztosítsa az összes online IoT-eszköz számára szükséges energiát az adatok gyűjtéséhez, elemzéséhez és küldéséhez. A CIRP akkumulátorjelentése szerint a lítium akkumulátorok iránti globális kereslet 30 év alatt tízszeresére fog nőni. Ez közvetlenül az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagkészletek rendkívül gyors csökkenéséhez vezet, és hosszú távon az IoT jövője tele lesz nagy bizonytalansággal, ha továbbra is az akkumulátoros energiára támaszkodhat.
Ezzel a passzív IoT szélesebb fejlesztési teret biztosíthat.
A passzív IoT kezdetben a hagyományos tápellátási módszerek kiegészítő megoldásaként szolgált, hogy áttörje a tömeges elterjedés költségkorlátait. Jelenleg az iparág az RFID-technológiát vizsgálta, és kiforrott alkalmazási forgatókönyvet épített ki, a passzív érzékelőknek is vannak előzetes alkalmazásaik.
De ez messze nem elég. A kettős szén-dioxid-kibocsátási szabvány finomításának megvalósításával az alacsony szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére törekvő vállalatoknak ösztönözniük kell a passzív technológiák alkalmazását a jelenet további fejlesztése érdekében. A passzív IoT-rendszer kiépítése felszabadítja a passzív IoT-mátrix hatékonyságát. Elmondható, hogy ki tud passzív IoT-t játszani, az érti meg az IoT második felét.
Növelje a szén-dioxid-elnyelést
Egy nagy platform építése az IoT csápjainak kezelésére
A kettős szén-dioxid-kibocsátási cél eléréséhez nem elég pusztán a „kiadások csökkentésére” hagyatkozni, hanem növelni kell a „nyílt forráskódú” megoldásokat. Végül is Kína, mint a világ első szén-dioxid-kibocsátású országa, egyetlen emberrel elérheti az Egyesült Államok, India, Oroszország és Japán együttes második-ötödik kibocsátási szintjét. A szén-dioxid-csúcstól a karbonsemlegességig a fejlett országok 60 év alatt ígérik meg, Kína azonban csak 30 év alatt éri el az utat, ami azt jelenti, hogy hosszú az út. Ezért a szén-dioxid-eltávolításnak a jövőben politikailag vezérelt területnek kell lennie, amelyet elő kell mozdítani.
Az Útmutató meghatározza, hogy a szén-dioxid-megkötés főként az ökoszisztémában a szén és az oxigén cseréje által létrehozott ökológiai szénelnyelőkön, valamint a technológia által vezérelt szén-dioxid-leválasztáson keresztül történik.
Jelenleg a szén-dioxid-megkötési és -nyelési projektek hatékonyan megvalósultak, főként az őshonos erdők, erdőtelepítések, szántóföldek, vizes élőhelyek és óceánok típusaiban. Az eddig bejelentett projektek szempontjából az erdőterületek szén-dioxid-aggregációja a legnagyobb számú és legnagyobb kiterjedésű, és az előnyök is a legnagyobbak, az egyes projektek teljes szén-dioxid-kereskedelmi értéke milliárdokban mérhető.
Mint mindannyian tudjuk, az erdővédelem az ökológiai védelem legnehezebb része, és az erdészeti szénelnyelő legkisebb kereskedelmi egysége 10 000 mu, és a hagyományos katasztrófa-monitorozással összehasonlítva az erdészeti szénelnyelő napi karbantartást igényel, beleértve a szénelnyelő mérését is. Ehhez egy többfunkciós érzékelőeszközre van szükség, amely integrálja a szénmérést és a tűzmegelőzést, mint egy csáp, hogy valós időben gyűjtse a releváns éghajlati, páratartalom- és szén-dioxid-adatokat, segítve a személyzetet az ellenőrzésben és az irányításban.
Ahogy a szén-dioxid-elnyelések kezelése intelligenssé válik, az a dolgok internetével (IoT) kombinálva egy olyan szén-dioxid-elnyelési adatplatformot hozhat létre, amely megvalósíthatja a „látható, ellenőrizhető, kezelhető és nyomon követhető” szén-dioxid-elnyelések kezelését.
Szén-dioxid-piac
Dinamikus monitorozás az intelligens szén-dioxid-elszámoláshoz
A szén-dioxid-kereskedelmi piac szén-dioxid-kibocsátási kvóták alapján jön létre, és a nem elegendő kvótával rendelkező vállalatoknak többlet szén-dioxid-kibocsátási kvótákat kell vásárolniuk a felesleges kvótákkal rendelkező vállalatoktól az éves szén-dioxid-kibocsátási megfelelés elérése érdekében.
A keresleti oldalról a TFVCM munkacsoport előrejelzése szerint a globális szén-dioxid-piac 2030-ra 1,5-2 milliárd tonna szén-dioxid-kvótára nőhet, a globális spot szén-dioxid-kvóták piaca pedig 30-50 milliárd dollár körül alakulhat. Kínálati korlátozások nélkül ez 2050-re akár a százszorosára is nőhet, évi 7-13 milliárd tonna szén-dioxid-kvótára. A piac mérete elérheti a 200 milliárd USD-t.
A szén-dioxid-kereskedelmi piac gyorsan bővül, de a szén-dioxid-számítási kapacitás nem tartott lépést a piaci igényekkel.
Jelenleg Kína szén-dioxid-kibocsátásának elszámolási módszere főként számításon és helyi mérésen alapul, kétféleképpen: kormányzati makroszintű méréssel és vállalati önbevallással. A vállalatok manuális adatgyűjtésre és támogató anyagokra támaszkodnak a rendszeres jelentéstételhez, a kormányzati szervek pedig egyenként végzik az ellenőrzést.
Másodszor, a kormány makroelméleti mérése időigényes és általában évente egyszer publikálják, így a vállalkozások csak a kvótán kívüli költségekre tudnak pályázni, de nem tudják időben módosítani a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó termelésüket a mérési eredmények alapján.
Ennek eredményeként Kína szén-dioxid-kibocsátási elszámolási módszere általánosságban véve nyers, elmaradott és mechanikus, és teret enged a szén-dioxid-kibocsátási adatok meghamisításának és a szén-dioxid-kibocsátási elszámolás torzításának.
A szén-dioxid-kibocsátás monitorozása, mint a kiegészítő elszámolási és ellenőrzési rendszer fontos támogatása, alapja a szén-dioxid-kibocsátási adatok pontosságának biztosításának, valamint az üvegházhatás értékelésének és a kibocsátáscsökkentési intézkedések kidolgozásának mércéje.
Jelenleg az állam, az ipar és a csoportok számos egyértelmű szabványt javasoltak a szén-dioxid-kibocsátás monitorozására, és különféle helyi önkormányzati szervek, például a Jiangsu tartománybeli Taizhou város is meghatározták Kína első önkormányzati helyi szabványait a szén-dioxid-kibocsátás monitorozása területén.
Látható, hogy az intelligens érzékelőberendezések alapján, amelyek valós időben gyűjtik a vállalati termelés kulcsfontosságú indexadatait, elkerülhetetlenné vált a blokklánc, a dolgok internete, a big data elemzés és más technológiák átfogó használata, a vállalati termelés és a szén-dioxid-kibocsátás, a szennyezőanyag-kibocsátás, az energiafogyasztás integrált dinamikus valós idejű monitoring indexrendszerének és korai figyelmeztető modelljének kiépítése.
Közzététel ideje: 2023. május 17.