[B-nek vagy nem B-nek, ez egy kérdés. -- Shakespeare]
1991-ben Kevin Ashton, az MIT professzora vetette fel először a dolgok internetének koncepcióját.
1994-ben készült el Bill Gates intelligens kúriája, ahol először vezettek be intelligens világítóberendezéseket és intelligens hőmérséklet-szabályozó rendszereket. Az intelligens berendezések és rendszerek elkezdtek megjelenni a hétköznapi emberek látókörében.
1999-ben az MIT létrehozta az „Automatikus Azonosító Központot”, amely azt javasolta, hogy „minden összekapcsolható legyen a hálózaton keresztül”, és tisztázta a dolgok internetének alapvető jelentését.
2009 augusztusában Wen Jiabao miniszterelnök előterjesztette a „Sensing China” (Kína érzékelése) kezdeményezést, a dolgok internetét hivatalosan is az ország öt feltörekvő stratégiai iparága közé sorolták, bekerült a „kormányzati munkajelentésbe”, és a dolgok internete nagy figyelmet keltett a kínai társadalom egészében.
Ezt követően a piac már nem korlátozódik az intelligens kártyákra és a vízórákra, hanem különféle területekre, az IoT termékekre a háttértől az elejéig, az emberek látókörébe.
A dolgok internetének (IoT) fejlődésének 30 éve alatt a piac számos változáson és innováción ment keresztül. A szerző átfésülte a To C és To B fejlődésének történetét, és megpróbált a múltra a jelen szemszögéből tekinteni, hogy elgondolkodjon a dolgok internetének jövőjéről, merre tart?
C-hez: Az újdonságok felkeltik a közönség figyelmét
A kezdeti években az okosotthon-eszközök, a szabályozás által vezérelve, gombamód szaporodtak. Amint megjelennek ezek a fogyasztási cikkek, mint például az okoshangszórók, okoskarkötők és seprőrobotok, máris népszerűvé válnak.
· Az okoshangszórók felforgatják a hagyományos otthoni hangszórók koncepcióját, amelyek vezeték nélküli hálózaton keresztül csatlakoztathatók, olyan funkciókat kombinálnak, mint a bútorok vezérlése és a többhelyiséges vezérlés, és vadonatúj szórakozási élményt nyújtanak a felhasználóknak. Az okoshangszórókat hídként tekintik az okostermékekkel való kommunikációhoz, és várhatóan számos nagy technológiai vállalat, mint például a Baidu, a Tmall és az Amazon, nagyra fogja értékelni őket.
· A Xiaomi okoskarkötő megalkotója, a Huami technológiai csapata a kutatás-fejlesztés és a gyártás mögött optimista becslések szerint a Xiaomi karkötők generációja legfeljebb 1 millió darabot fog eladni, kevesebb mint egy évnyi piaci jelenlét után világszerte több mint 10 millió darabot adtak el; a második generációs karkötőből 32 millió darabot szállítottak ki, ami rekordot döntött a kínai okos hardverek között.
· Padlófelmosó robot: kielégítve az emberek fantáziáját, a kanapén ülve elvégezheti a házimunkát. Ezért született meg az új „lusta gazdaság” elnevezés is, amely időt takaríthat meg a felhasználónak a házimunkában, és amint megjelenik, sok intelligens termékkedvelő kedvence.
Az okoseszközök népszerűségének növekedési üteme az első években az okoseszközökben rejlik. Az évtizedek óta régi bútorokkal rendelkező felhasználók, amikor robotokat, intelligens karkötőket, intelligens hangszórókat és egyéb termékeket látnak, kíváncsiságból vásárolhatják ezeket a divatos termékeket, ugyanakkor a különféle közösségi platformok (WeChat, Weibo, QQ Space, Zhihu stb.) megjelenésével az erősítő jellemzői, az intelligens termékek gyorsan elterjednek. Az emberek az okostermékekkel remélik, hogy javíthatják az életminőségüket. Nemcsak a gyártók növelték az eladásaikat, hanem egyre több ember kezdett figyelmet fordítani a dolgok internetére is.
Az okosotthonok terén az internet is teljes lendülettel fejlődik, fejlesztési folyamata során létrejött a felhasználói portré nevű eszköz, amely az okosotthonok további robbanásának hajtóerejévé vált. A felhasználók pontos irányításán keresztül megszabadulhatnak a problémáiktól, a régi okosotthon-változatok több funkciót is elveszíthetnek, és új terméksorozatok jelennek meg végtelenül, a piac virágzik, és gyönyörű fantáziákat teremt az emberek számára.
A forró piacon azonban egyesek is látják a jeleket. Általánosságban elmondható, hogy az okostermékek felhasználói a nagyfokú kényelmet és az elfogadható árat keresik. Amikor a kényelem megoldódik, a gyártók elkerülhetetlenül elkezdik csökkenteni a termékek árát, hogy több ember elfogadja az intelligens termékek árát, és nagyobb piacot szerezzenek. Ahogy a termékárak csökkennek, a felhasználók számának növekedése eléri a határokat. Csak korlátozott számú felhasználó hajlandó intelligens termékeket használni, és egyre többen konzervatívan viszonyulnak az intelligens termékekhez. Nem fognak rövid időn belül a dolgok internetének termékeinek felhasználóivá válni. Ennek eredményeként a piac növekedése fokozatosan egy szűk keresztmetszetben ragad.
Az okosotthon-értékesítés egyik leglátványosabb jele az okosajtózár. A korai években az ajtózárakat a B-kategóriás ügyfelek számára tervezték. Akkoriban az áruk magasabb volt, és főként a luxushotelek használták. Később, az okosotthonok népszerűségével a C-terminál piac fokozatosan fejlődni kezdett a szállítmányok számának növekedésével, és a C-terminál piac ára jelentősen csökkent. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a C-terminál piac forró, a legnagyobb szállítmányt az alsó kategóriás okosajtózárak teszik ki, és a vásárlók, főként az alsó kategóriás szálloda- és polgári kollégiumi üzemeltetők, az okosajtózárak használatának célja az irányítás megkönnyítése. Ennek eredményeként a gyártók „megszegték a szavukat”, és továbbra is mélyen behatolnak a szállodai, vendéglátóipari és egyéb alkalmazási forgatókönyvekbe. Az okosajtózárak szálloda- és vendéglátóipari üzemeltetőknek történő értékesítésével egyszerre több ezer terméket lehet eladni, bár a profit csökkent, de az értékesítési költségek jelentősen csökkentek.
B-hez: Az IoT nyitja a verseny második felét
A világjárvány megjelenésével a világ egy évszázada nem látott mélyreható változásokon megy keresztül. Ahogy a fogyasztók szűkítik a pénztárcájukat és kevésbé hajlandóak költeni a bizonytalan gazdaságban, a dolgok internetének óriásai a B-terminál felé fordulnak a bevételnövekedés reményében.
Bár a B-oldali ügyfelek iránt nagy a kereslet, és hajlandóak pénzt költeni a költségek csökkentésére és a vállalat hatékonyságának növelésére, a B-oldali ügyfeleknek azonban gyakran nagyon széttagolt igényeik vannak, és a különböző vállalatoknak és iparágaknak eltérőek az intelligenciával kapcsolatos igényeik, ezért specifikus problémákat kell elemezni. Ugyanakkor a B-oldali projektek mérnöki ciklusa gyakran hosszú, a részletek nagyon összetettek, a műszaki alkalmazás nehézkes, a telepítési és frissítési költségek magasak, a projekt helyreállítási ciklusa pedig hosszú. Adatbiztonsági és adatvédelmi problémákkal is foglalkozni kell, és egy B-oldali projekt megszerzése nem könnyű.
Az üzlet „b” oldala azonban nagyon jövedelmező, és egy kis IoT-megoldásokat fejlesztő cég néhány jó „b” oldali ügyféllel stabil profitot tud termelni, és túlélheti a világjárványt és a gazdasági zűrzavart. Ugyanakkor, ahogy az internet érik, az iparágban sok tehetség a SaaS-termékekre összpontosít, ami arra készteti az embereket, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a „b” oldalra. Mivel a SaaS lehetővé teszi a „b” oldal replikálását, folyamatos további profitot is biztosít (továbbra is pénzt keresve a későbbi szolgáltatásokból).
Piac szempontjából a SaaS piac mérete 2020-ban elérte a 27,8 milliárd jüant, ami 43%-os növekedést jelent 2019-hez képest, a PaaS piac mérete pedig meghaladta a 10 milliárd jüant, ami 145%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az adatbázisok, a köztes szoftverek és a mikroszolgáltatások gyorsan növekedtek. Ez a lendület felkelti az emberek figyelmét.
A ToB (Ipari Dolgok Internete) fő felhasználói számos üzleti egység, és az AIoT fő követelményei a magas megbízhatóság, hatékonyság és biztonság. Az alkalmazási forgatókönyvek közé tartozik az intelligens gyártás, az intelligens orvosi ellátás, az intelligens monitorozás, az intelligens tárolás, az intelligens szállítás és parkolás, valamint az automatikus vezetés. Ezeken a területeken számos probléma merül fel, amelyeket nem lehet szabványosan megoldani, és tapasztalatra, iparági ismeretekre, szoftverek ismeretére és alkalmazásuk megértésére van szükség a szakmai részvételhez az eredeti ipari intelligens átalakulás elérése érdekében. Ezért nehéz felskálázni. Általánosságban elmondható, hogy az IoT-termékek jobban megfelelnek a magas biztonsági követelményekkel (például szénbányászati termelés), a gyártás nagy pontosságával (például csúcskategóriás gyártás és orvosi ellátás) és a magas fokú termékszabványosítással (például alkatrészek, napi vegyi anyagok és egyéb szabványok) rendelkező területeknek. Az elmúlt években a B-terminál fokozatosan elkezdődött ezeken a területeken.
C-be→B-be: Miért van ilyen változás?
Miért van az eltolódás a C-terminálról a B-terminálra a dolgok internetében? A szerző a következő okokat foglalja össze:
1. A növekedés telített, és nincs elég felhasználó. Az IoT-gyártók alig várják, hogy a növekedés második görbéjét keressék.
Tizennégy évvel később a dolgok internetét (IoT) már ismerik az emberek, és számos nagyvállalat jelent meg Kínában. Ott van a fiatal Xiaomi, a hagyományos bútorgyártó Halemy fokozatos átalakulása, a Haikang Dahua kameráinak fejlesztése, a Yuanyucom pedig a modulok területén is a világ első szállítmányaivá váltak… Mind a nagy, mind a kis gyárak számára a dolgok internetének fejlesztése szűk keresztmetszetet jelent a felhasználók korlátozott száma miatt.
De ha az árral szemben úszol, visszaesel. Ugyanez igaz azokra a vállalatokra is, amelyeknek folyamatos növekedésre van szükségük a túléléshez a komplex piacokon. Ennek eredményeként a gyártók elkezdték terjeszkedni a második görbét. A Millet autókat gyárt, mivel kénytelen volt tehetetlen lenni; a Haikang Dahua az éves jelentésében csendben átállítja üzletágát az intelligens dolgokkal foglalkozó vállalkozásokra; a Huawei-t az Egyesült Államok korlátozza, és a B-end piac felé fordul. A már meglévő légió és a Huawei Cloud jelentik a belépési pontokat számukra, hogy az 5G-vel belépjenek a dolgok internetének piacára. Ahogy a nagyvállalatok a B felé özönlenek, teret kell találniuk a növekedésnek.
2. A C terminálhoz képest a B terminál oktatási költségei alacsonyak.
A felhasználó egy összetett individuum, a felhasználói portrén keresztül meghatározhatja viselkedésének egy részét, de nincs törvény a felhasználó képzésére. Ezért lehetetlen a felhasználókat képezni, és az oktatási folyamat költségei nehezen kiszámíthatók.
A vállalatok számára azonban a döntéshozók a cég vezetői, a vezetők pedig többnyire emberek. Amikor intelligenciát hallanak, felcsillan a szemük. Csak ki kell számolniuk a költségeket és a hasznokat, és spontán módon elkezdenek intelligens átalakítási megoldásokat keresni. Különösen ebben a két évben nem jó a környezet, nem lehet nyílt forráskódúvá tenni, csak a kiadásokat lehet csökkenteni. És ebben jó a dolgok internete.
A szerző által gyűjtött adatok szerint az intelligens gyárak építése akár 90%-kal is csökkentheti a hagyományos műhelyek munkaerőköltségeit, ugyanakkor jelentősen csökkentheti a termelési kockázatot és az emberi hibák okozta bizonytalanságot. Ezért a főnök, akinek van némi felesleges pénze, apránként elkezdte kipróbálni az alacsony költségű intelligens átalakítást, félautomata és félig mesterséges módon, fokozatosan iterálva. Ma elektronikus címkéket és RFID-t fogunk használni a mércéhez és az árukhoz. Holnap több AGV járművet fogunk vásárolni a kezelési probléma megoldására. Az automatizálás növekedésével megnyílik a B-end piac.
3. A felhőalapú technológia fejlődése új lehetőségeket nyit a dolgok internetében.
Az Ali Cloud, amely elsőként lépett be a felhőpiacra, mára számos vállalat számára biztosított adatfelhőt. A fő felhőszerver mellett az Ali Cloud upstream és downstream szektorokban is fejlődött. Domain név védjegy, adattárolási elemzés, felhőbiztonság és mesterséges intelligencia, sőt intelligens átalakítási sémák is megtalálhatók az Ali Cloud érett megoldásai között. Elmondható, hogy a termesztés korai évei fokozatosan behozták gyümölcsüket, és a pénzügyi jelentésben közzétett éves nettó nyereség pozitív, ami a termesztés legjobb jutalma.
A Tencent Cloud fő terméke közösségi. Kis programok, wechat fizetés, vállalati wechat és egyéb perifériás ökológiák révén nagyszámú B-terminál ügyfélerőforrást foglal el. Erre alapozva folyamatosan elmélyíti és megszilárdítja domináns pozícióját a közösségi területen.
A Huawei Cloud, mint későn érkező, talán egy lépéssel lemarad a többi óriás mögött. Amikor belépett a piacra, az óriások már zsúfoltak voltak, így a Huawei Cloud piaci részesedésének kezdetén szánalmasnak számít. Az elmúlt évek fejlődéséből azonban kiderül, hogy a Huawei Cloud még mindig a gyártás területén küzd a piaci részesedésért. Ennek az az oka, hogy a Huawei egy gyártó cég, és nagyon érzékeny az ipari gyártás nehézségeire, ami lehetővé teszi a Huawei Cloud számára, hogy gyorsan megoldja a vállalati problémákat és a gyenge pontokat. Ez a képesség teszi a Huawei Cloudot a világ öt legnagyobb felhőszolgáltatása közé.
A felhőalapú számítástechnika térnyerésével az óriások felismerték az adatok fontosságát. A felhő, mint adathordozó, a nagy gyárak versenytársává vált.
B-nek: Merre tart a piac?
Van-e jövője a B-terminálnak? Ez a kérdés járhat sok olvasó fejében. E tekintetben a különböző intézmények felmérései és becslései szerint a B-terminálon belüli dolgok internetének penetrációs aránya még mindig nagyon alacsony, nagyjából 10-30% között van, és a piac fejlődése még mindig hatalmas penetrációs teret biztosít.
Van néhány tippem a B-end piacra való belépéshez. Először is, fontos a megfelelő terület kiválasztása. A vállalatoknak figyelembe kell venniük azt a kapacitáskört, amelyben jelenlegi üzletük található, folyamatosan finomítaniuk kell fő üzleti tevékenységüket, apró, de szép megoldásokat kell kínálniuk, és bizonyos ügyfelek igényeit kell kielégíteniük. A programok felhalmozásával az üzlet a beérés után kiváló várárokká válhat. Másodszor, a B-end üzletág számára a tehetség nagyon fontos. Azok az emberek, akik képesek problémákat megoldani és eredményeket felmutatni, több lehetőséget teremtenek a vállalat számára. Végül, a B-oldalon lévő üzletek nagy része nem egyszeri üzlet. A szolgáltatások és fejlesztések a projekt befejezése után is biztosíthatók, ami azt jelenti, hogy folyamatos profitforrás áll rendelkezésre.
Következtetés
A dolgok internetének piaca 30 éve fejlődik. A kezdeti években a dolgok internetét csak a B-végen használták. Az NB-IOT, a LoRa vízmérői és az RFID intelligens kártyái nagy kényelmet biztosítottak az infrastrukturális munkákhoz, például a vízellátáshoz. Az intelligens fogyasztási cikkek szele azonban túl erősen fúj, így a dolgok internete felkeltette a közvélemény figyelmét, és egy ideig az emberek által keresett fogyasztási cikké vált. Most, hogy a fúvóka eltűnt, a piac C-vége a rosszkedvet mutatta, a prófétai nagyvállalatok elkezdték igazítani az íjat, hogy ismét a B-vég felé haladjanak, további profit reményében.
Az elmúlt hónapokban az AIoT Star Map Research Institute részletesebb és mélyebb vizsgálatot és elemzést végzett az intelligens fogyasztási cikkek iparágában, és felvetette az „intelligens élet” koncepcióját is.
Miért van az, hogy az intelligens emberi települések a hagyományos intelligens otthonok helyett léteznek? Számos interjú és vizsgálat után az AIoT csillagtérkép-elemzői megállapították, hogy az intelligens egyedi termékek lerakása után a C-terminál és a B-terminál közötti határ fokozatosan elmosódott, és számos intelligens fogyasztási cikket kombináltak és értékesítettek a B-terminálnak, egy forgatókönyv-orientált rendszert alkotva. Az intelligens emberi településekkel ez a helyzet fogja pontosabban meghatározni a mai intelligens háztartási piacot.
Közzététel ideje: 2022. október 11.