A Közös Minden Tartományt Átfogó Parancsnokság és Irányítás (JADC2) rendszert gyakran offenzívaként írják le: OODA hurok, kill chain és szenzor-effektor kapcsolat. A védelem a JADC2 „C2” részéhez tartozik, de nem ez jutott először eszembe.
Egy futballhasonlattal élve, a quarterback kapja a figyelmet, de a legjobb védekezéssel – legyen szó futásról vagy passzokról – rendelkező csapat általában eljut a bajnokságig.
A Nagyméretű Repülőgépek Elleni Ellenintézkedési Rendszere (LAIRCM) a Northrop Grumman IRCM rendszereinek egyike, amely védelmet nyújt az infravörös irányítású rakéták ellen. Több mint 80 modellre telepítették. Fent a CH-53E telepítése látható. Fotó: Northrop Grumman.
Az elektronikus hadviselés (EW) világában az elektromágneses spektrumot tekintik játéktérnek, olyan taktikák alkalmazásával, mint a célzás és a megtévesztés támadás céljából, valamint az úgynevezett ellenintézkedések védekezés céljából.
A hadsereg az elektromágneses spektrumot (alapvető, de láthatatlan) használja az ellenség felderítésére, megtévesztésére és megzavarására, miközben védi a baráti erőket. A spektrum ellenőrzése egyre fontosabbá válik, ahogy az ellenség egyre képesebbé, a fenyegetések pedig egyre kifinomultabbá válnak.
„Az elmúlt évtizedekben hatalmas növekedés történt a feldolgozási teljesítményben” – magyarázta Brent Toland, a Northrop Grumman Mission Systems Navigációs, Célzottsági és Túlélőképességi Osztályának alelnöke és vezérigazgatója. „Ez lehetővé teszi olyan érzékelők létrehozását, amelyekkel egyre szélesebb azonnali sávszélesség érhető el, ami gyorsabb feldolgozást és jobb érzékelési képességeket tesz lehetővé. Emellett a JADC2 környezetben ez hatékonyabbá és ellenállóbbá teszi az elosztott küldetési megoldásokat.”
A Northrop Grumman CEESIM rendszere hűen szimulálja a valós hadviselési körülményeket, rádiófrekvenciás (RF) szimulációt biztosítva több, statikus/dinamikus platformokhoz csatlakoztatott adó egyidejű működéséről. Ezen fejlett, közel azonos szintű fenyegetések robusztus szimulációja a leggazdaságosabb módot kínálja a kifinomult elektronikus hadviselési berendezések hatékonyságának tesztelésére és validálására. Fotó: Northrop Grumman.
Mivel a feldolgozás teljes mértékben digitális, a jel valós időben, gépi sebességgel módosítható. A célzás szempontjából ez azt jelenti, hogy a radarjelek módosíthatók, hogy nehezebben észlelhetők legyenek. Az ellenintézkedések tekintetében a válaszok is módosíthatók a fenyegetések jobb kezelése érdekében.
Az elektronikus hadviselés új valósága az, hogy a nagyobb feldolgozási teljesítmény egyre dinamikusabbá teszi a csatateret. Például mind az Egyesült Államok, mind ellenfelei egyre több, kifinomult elektronikus hadviselési képességekkel rendelkező pilóta nélküli légi rendszer műveleti koncepcióit fejlesztik ki. Válaszul az ellenintézkedéseknek ugyanolyan fejletteknek és dinamikusaknak kell lenniük.
„A rajok jellemzően valamilyen érzékelőfeladatot hajtanak végre, például elektronikus hadviselést” – mondta Toland. „Amikor több érzékelő repül különböző légi platformokon vagy akár űrplatformokon, olyan környezetben találja magát, ahol meg kell védenie magát a több geometriából származó észleléstől.”
„Ez nem csak a légvédelemre vonatkozik. Jelenleg mindenhol potenciális fenyegetések vannak körülötted. Ha kommunikálnak egymással, a válasznak is több platformra kell támaszkodnia, hogy segítsen a parancsnokoknak felmérni a helyzetet és hatékony megoldásokat kínálni.”
Az ilyen forgatókönyvek állnak a JADC2 középpontjában, mind támadásban, mind védekezésben. Az elosztott elektronikus hadviselési küldetést végrehajtó elosztott rendszerre példa egy emberes felügyelettel ellátott hadseregplatform, amely rádiófrekvenciás és infravörös ellenintézkedéseket alkalmaz, együttműködve egy légi indítású, pilóta nélküli hadseregplatformmal, amely szintén az rádiófrekvenciás ellenintézkedési küldetés egy részét látja el. Ez a több hajóból álló, pilóta nélküli konfiguráció többféle geometriát biztosít a parancsnokok számára az érzékeléshez és a védekezéshez, összehasonlítva azzal, amikor minden érzékelő egyetlen platformon van.
„A hadsereg több területet felölelő működési környezetében könnyen belátható, hogy feltétlenül önmaguk közelében kell lenniük ahhoz, hogy megértsék a rájuk leselkedő fenyegetéseket” – mondta Toland.
Ez az a képesség a multispektrális műveletekhez és az elektromágneses spektrum dominanciájához, amelyre a hadseregnek, a haditengerészetnek és a légierőnek egyaránt szüksége van. Ehhez szélesebb sávszélességű érzékelőkre van szükség, fejlett feldolgozási képességekkel a spektrum szélesebb tartományának szabályozásához.
Az ilyen multispektrális műveletek végrehajtásához úgynevezett küldetésadaptív érzékelőket kell használni. A multispektrális az elektromágneses spektrumot jelenti, amely magában foglalja a látható fény, az infravörös sugárzás és a rádióhullámok frekvenciatartományát.
Például történelmileg a célzást radarral és elektrooptikai/infravörös (EO/IR) rendszerekkel végezték. Ezért a célpont szempontjából egy multispektrális rendszer olyan lesz, amely szélessávú radart és több EO/IR érzékelőt, például digitális színes kamerákat és többsávos infravörös kamerákat használhat. A rendszer több adatot képes gyűjteni az elektromágneses spektrum különböző részeit használó érzékelők közötti oda-vissza váltás révén.
A LITENING egy elektrooptikai/infravörös célzópod, amely képes nagy távolságokból képalkotásra és biztonságos adatmegosztásra kétirányú plug-and-play adatkapcsolatán keresztül. Bobby Reynolds őrmester, az amerikai légi nemzeti gárda tagja.
A fenti példa alapján a multispektrális nem azt jelenti, hogy egyetlen célérzékelő kombinatorikus képességekkel rendelkezik a spektrum minden régiójában. Ehelyett két vagy több fizikailag elkülönülő rendszert használ, amelyek mindegyike a spektrum egy adott részén érzékel, és az egyes érzékelőktől származó adatokat összevonják, hogy pontosabb képet kapjanak a célpontról.
„A túlélési esélyek tekintetében nyilvánvalóan arra törekszünk, hogy ne észleljenek vagy célponttá váljanak. Hosszú múltra tekintünk vissza a túlélési esélyek biztosításában a spektrum infravörös és rádiófrekvenciás részén, és mindkettőre hatékony ellenintézkedésekkel rendelkezünk.”
„Képesnek kell lennie arra, hogy észlelje, ha a spektrum bármelyik részében lévő ellenség kerül a birtokába, majd szükség szerint biztosítsa a megfelelő ellentámadási technológiát – legyen az rádiófrekvenciás vagy infravörös. A multispektrális védelem itt azért válik hatékonnyá, mert mindkettőre támaszkodik, és kiválaszthatja, hogy a spektrum melyik részét használja, és a megfelelő technikát a támadás kezelésére. Mindkét érzékelőtől származó információkat kiértékeli, és meghatározza, hogy melyik nyújtja a legnagyobb valószínűséggel védelmet ebben a helyzetben.”
A mesterséges intelligencia (MI) fontos szerepet játszik két vagy több érzékelőből származó adatok multispektrális műveletekhez történő összevonásában és feldolgozásában. A MI segít finomítani és kategorizálni a jeleket, kiszűrni az érdekes jeleket, és gyakorlatias ajánlásokat adni a legjobb cselekvési irányra vonatkozóan.
Az AN/APR-39E(V)2 az AN/APR-39, a repülőgépeket évtizedek óta védő radarfigyelmeztető vevő és elektronikus hadviselési rendszer fejlődésének következő lépése. Intelligens antennái széles frekvenciatartományban érzékelik az agilis fenyegetéseket, így nincs hová bújni a spektrumban. Fotó: Northrop Grumman.
Egy közel azonos szintű fenyegetés esetén az érzékelők és effektorok elszaporodnak, számos fenyegetés és jel pedig az amerikai és a koalíciós erőktől érkezik. Jelenleg az ismert elektronikus hadviselésbeli fenyegetéseket egy küldetési adatfájlokból álló adatbázisban tárolják, amely képes azonosítani azok aláírását. Amikor egy elektronikus hadviselésbeli fenyegetést észlelnek, a rendszer gépi sebességgel keresi az adatbázisban az adott aláírást. Amikor egy tárolt hivatkozást találnak, megfelelő ellenintézkedési technikákat alkalmaznak.
Az azonban biztos, hogy az Egyesült Államok példátlan elektronikus hadviselés elleni támadásokkal fog szembesülni (hasonlóan a kiberbiztonságban alkalmazott nulladik napi támadásokhoz). Itt lép a képbe a mesterséges intelligencia.
„A jövőben, ahogy a fenyegetések dinamikusabbá és változóbbá válnak, és már nem lesznek osztályozhatók, a mesterséges intelligencia nagyon hasznos lesz azoknak a fenyegetéseknek az azonosításában, amelyeket a küldetési adatfájlok nem tudnak” – mondta Toland.
A multispektrális hadviseléshez és adaptációs küldetésekhez használt érzékelők válaszul szolgálnak a változó világra, ahol a potenciális ellenfelek jól ismert fejlett képességekkel rendelkeznek az elektronikus hadviselés és a kiberbiztonság területén.
„A világ gyorsan változik, és a védekező álláspontunk a szinte azonos szintű versenytársak felé tolódik el, ami sürgeti ezen új multispektrális rendszerek bevezetését az elosztott rendszerek és hatások leküzdésére” – mondta Toland. „Ez az elektronikus hadviselés közeljövője.”
Ahhoz, hogy ebben a korszakban lépést tartsunk, a következő generációs képességek bevetésére és az elektronikus hadviselés jövőjének fejlesztésére van szükség. A Northrop Grumman szakértelme az elektronikus hadviselés, a kiber- és elektromágneses manőverhadviselés terén minden területet lefed – szárazföldön, tengeren, levegőben, űrben, kibertérben és az elektromágneses spektrumban. A vállalat multispektrális, multifunkcionális rendszerei előnyöket biztosítanak a harcosoknak a különböző területeken, és lehetővé teszik a gyorsabb, megalapozottabb döntéseket, és végső soron a küldetések sikerét.
Közzététel ideje: 2022. május 7.